The Reception of John Dewey in Hungary
DOI:
https://doi.org/10.14516/ete.2016.003.002.008Palabras clave:
Hungary, reception, political determinism, John DeweyResumen
The 20th century is the century of discontinuity in Hungary. Therefore, the image of the reception of John Dewey’s work can be a mosaic only and sometimes incomplete, where the gaps are no less meaningful than in other cases the elements abundance. Despite this fragmentation is still worth to keep tracking of the formations in which a science constantly re-evaluates and re-interprets its own classics, as sources of legitimacy. In this paper we would like to demonstrate the dual (political and scientific) determinism of Dewey’s Hungarian reception, with presenting Dewey’s works published in Hungary, respectively present the scientific publications related to his work and at times to his person. We do not want to provide a mere register of the Hungarian Dewey-literature, but we would like to outline the effects that determined the scientific opinions which have helped or discouraged propagate of Dewey’s ideals in Hungary.
Referencias
Bajó, M., & Vaskó, L. (1971). Egyetemes és magyar neveléstörténet. Budapest: Tankönyvkaidó.
Bánka, P. (2009). Tessedik Sámuel nevelésfilozófiája a projekt-pedagógia és John Dewey pragmatizmusának tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 58(8-9), 223-231.
Bécsi, Z. (2012). Dewey a pedagógus szerepéről. In Kardos Sándor (szerk), Középpontban a pedagógus. Budapest: Áron kiadó.
Boros, J. (1998). Pragmatikus filozófia. Pécs: Jelenkor kiadó.
Dewey, J. (1912). Az iskola és a társadalom. Budapest: Lampel.
Dewey, J. (1933). Demokrácia és nevelés. Budapest: Kisdednevelés.
Dewey, J. (1929a). A tanítási módszerek és a tanítás anyagának egységéről. Néptanítók lapja, 41-42, 7-8.
Dewey, J. (1929b). Az egyéni módszer jellegzetes vonásairól. Néptanítók lapja, 45-46, 8-9.
Dewey, J. (1939). Nevelői hitvallásom. Néptanítók lapja, 4, 121-126.
Dewey, J. (1976). A nevelés jellege és folyamata. Budapest: Tankönyvkiadó.
Ferge, Z., & Háber, J. (Eds.). (1974). Az iskola szociológiai problémái. Budapest: Közgazdasági és jogi könyvkiadó.
Golden, D. (2009). Dewey, Lakatos és a tudás pragmatikus képe. Világosság 2009 tél
Jóboru, M., Mészáros I., Tóth Gábor, & Vág Ottó (1978). Neveléstörténet. Budapest: Tankönyvkiadó.
Kállai, G. (2008). Durkheim és Dewey öröksége. Educatio, 17(4), 631-634
Kozma, T. (1967). A pragmatikus pedagógia bírálata az Egyesült Államokban. In Tanulmányok a neveléstudomány köréből (pp. 323-50). Budapest: Akadémiai.
Kristóf György (1913). Az iskola és társadalom – recenzió. Protestáns Szemle 4. 212-213.
Ludassy Mária (Ed.). (1991): Az angolszász liberalizmus klasszikusai II. Budapest: Atlantisz kiadó.
Ognyev, N. (1968). Kosztya Rjabcev naplója. Budapest: Európa kiadó.
Ozorai Frigyes (1912). John Dewey. In Dewey, J., Az iskola és a társadalom (pp. 3-13). Budapest: Lampel.
Pedagógiai Lexikon (1933). Budapest: Révai Kiadása.
Pedagógiai Lexikon (1976). Budapest: Akadémiai könyvkiadó.
Pedagógiai Lexikon (1997). Budapest: Keraban könyvkiadó.
Pragmatizmus (1981). Gondolat. Budapest.
Pukánszky, B., & Németh, A. (1996). Neveléstörténet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Sevkin, V. Sz. (1955). D. Dewey pedagógiája a mai amerikai reakció szolgálatában. Budapest: Pedagógiai
Tudományos Intézet.
Szemere, S. (1933). Dewey neveléstana. In Dewey, J., Demokrácia és nevelés (pp. 3-15). Budapest: Kisdednevelés.
Tagai Imre (1982). John Dewey. Budapest: Kossuth kiadó.
Takács Lajos (1996). Neveléstörténet. Veszprém: Egyetemi kiadó.
Végh József (2013). A nevelés célja. Sola scriptura, 15(1), 8-20.
