Life reform, educational reform and reform pedagogy from the turn of the century up until 1945 in Hungary
DOI:
https://doi.org/10.14516/ete.284Keywords:
Life reform, reform pedagogy, Austro-Hungarian monarchy, emantipationAbstract
Since the end of the 19th century, the modernisation processes of urbanisation and industrialisation taking place in Europe and the transatlantic regions have changed not only the natural environment but also social and geographical relations. The emergence of modern states changed the traditional societies, lifestyles and private lives of individuals and social groups. It is also characteristic of this period that social reform movements appeared in large numbers – as a «counterweight» to unprecedented, rapid and profound changes. Some of these movements sought to achieve the necessary changes with the help of individual self-reform. Life reform in the narrower sense refers to this type of reform movement. New historical pedagogical research shows that in the major school concepts of reform pedagogy a relatively close connection with life reform is discernible. Reform pedagogy is linked to life reform – and vice versa. Numerous sociotopes of life reform had their own schools, because how better to contribute than through education to the ideal reproduction and continuity of one’s own group. Our work ties in with this pedagogical research direction. The background to the first part of the study is a long-term project aimed at promoting contacts in life reform and reform pedagogy in the Austro-Hungarian monarchy and later in Hungary. In the second part we analyse the process up to 1945, in which the ideas of life reform and the elements of reform pedagogy were institutionalised and integrated into the official pedagogical guidelines of the Hungarian universities.
References
Baader, M. S. (2005). Erziehung als Erlösung. Transformationen des Religiösen in der Reformpädagogik 1880-1950. Weinheim: München.
Bergson, H. (1896): Matière et mémoire. Paris: Libraire Félix Alcan.
Bilstein, J. (2000). Das Jahrhundert des Kindes in Worpsede. In Baader M. S. et. al. (Ed.), Ellen Keys reformpädagogische Vision (pp.161-190). Basel.
Borus, R. (Ed.), (1978). A nagy század tanúi. [Witnesses of the Great Century] Budapest: RTV Minerva.
Burchard, E. (1987). Visszaemlékezésem Montessori rendszerű magánóvodámra és «magán» népiskolámra. [My reminiscence of my Montessori private nursery and «private» public school] Pedagógiai Szemle [Pedagogical Review], 12(2), 1187-1207.
Depaepe, M. (1993). Zum Wohl des Kindes? Pädologie, pädagogische Psychologie und experimentelle Pädagogik in Europa und in den USA, 1890-1940. Weinheim: Deutscher Studien Verlag.
Fenyves, M. (2016). Valéria Dienes (1879-1978). In Fenyves, M., & Dienes, G. (Eds.), The reform of dance in the attraction of the art of movement. Movement science, philosophy, psychology, pedagogy, art theory. Dance theory collection. Budapest: Orkesztika Alapítvány.
Földiné, Irtl M., & Komár, L. (2017). Indo-Tibetan Influences and Life Reform in Hungary in the Interwar Period. In. Németh, A.,Stöckl, C., & Vincze B. (Eds.), Survival of Utopias – Life Reform and Progressive Education Austria and Hungary (pp.115-132). Wien: Peter lang Publisher.
Gellér K., & Keserű K. (1994). A gödöllői művésztelep. [The Artist Community of Gödöllő]. Budapest: Cégér.
Gergely, A. (Ed.) (2003). Magyarország története a 19. században. [The History of Hungary in the 19th Century]. Budapest: Osiris.
Horn, K.-P. (2003). Erziehungswissenschaft in Deutschland im 20. Jahrhundert. Bad Heilbrunn: Klinkhardt.
Kékesi, Z., & Schuller, G. (2003). 1926. Művészetközöttiség és jelszerűség. Megjelenik a Tisztaság könyve és a Dokumentum. [1926. Between art and symbolism. The Book of purity and the Document are published] Literatura, 29(4), 427-440.
Köte, S. (1983). Egy útmutató pedagógus. [A leader pedagogue]. Budapest: Tankönyvkiadó
Krabbe, W. (2001). Die Lebesreformbewegung. In Buchholz Kai et al. (Ed.), Die Lebensreform. Entwürfe zur Neugestaltung von Leben. Band 1 (pp. 25-30). Darmstadt: Häusser Verlag.
Ladányi, A. (1999). Magyar felsőoktatás a 20. században. [Hungarian higher education in the 20th century]. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Mann M., Hunyady Z., & Lakatos Z. (1997). A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium története. [History of the Pedagogical Seminar of Budapest]. Budapest: FPI.
Mietzner, U. (2002). Lebensreformerische Konzepte von Kindheit, Erziehung und Familie in der Kunst um 1900. Jahrbuch für Historische Bildungsforschung. 8. 81-106.
Nagy, A., & Németh, A. (2017). How Austro-German Life Reform were received based on the Examples of the Szentendre Bubaán Colony and Életreform Magazine. In Németh, A. ,Stöckl, C., & Vincze B. (Eds.), Survival of Utopias – Lifer Reform and Progressive Education Austria and Hungary (pp. 55-70). Wien: Peter Lang Publisher.
Nagy, L. (1908). A gyermek érdeklődésének lélektana. [The psychology of the child’s interest]. Budapest. German version:
Nagy, L. (1912): Psychologie des Kindlichen Interesses. Leipzig.
Németh. A. (1987). Weszely Ödön és a Népművelés. [Ödön Weszely and the Folk Education]. Budapesti Nevelő, 11, 21-28.
Németh A. (1990). Weszely Ödön [Ödön Weszely]. Budapest: OPKM.
Németh A (1993). Kenyeres Elemér élete és munkássága [The life and work of Elemér Kenyeres]. In Balogh, L. (Ed.), Neveléstörténeti Füzetek 12. [Booklets of Education History] (pp. 63-69). Budapest: OPKM.
Németh A. (2002). A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete [The History of Hungarian Education Development]. Budapest: Osiris.
Németh A. (2004). Fejezetek a magyar egyetemi neveléstudomány és a reformpedagógia ambivalens kapcsolatából. [Chapters on the ambivalent relationship between Hungarian university education and reform pedagogy] In Németh, A. (Ed.), A szellemtudományi pedagógia magyar recepciója [The reception of pedagogy as a spiritual science in Hungary]. Budapest: Gondolat Kiadó.
Németh A. (2006). Die Lebensreform und ihre pädagogischen Rezeption in Ungarn: Lebensreform und Bildungsreform. In Skiera, E., Németh A., & Mikonya Gy. (Eds), Reformpädagogik und Lebensreform in Mitteleuropa – Ursprünge, Ausprägung und Richtungen (pp. 58-88). Budapest: Gondolat Kiadó.
Németh, A. (2006a): A chapter in the history of an ambivalent relationship: Connections between the «new education movement» outside of the universities and academic pedagogy in Hungary. In: Hofstetter, R., & Schneuwly, B. (Eds.): Passion, Fusion, Tension: New Education and Educational Sciences. (pp. 169-190). Bern: Peter Lang Verlag
Németh, A. (2017). Életreform törekvések az Osztrák-Magyar Monarchiában és hatásuk a korabeli művészeti, művelődési és pedagógiai reformokra. In Sármány-Parsons, I., & Szegő, Gy. (Eds.), Az Osztrák-Magyar Monarchia mint művészeti színtér (pp. 54-93). Budapest: Műcsarnok.
Németh, A. (2020). Life Reform in Hungary and the Arts: International Reception and National Characteristics. In Vincze, B., Kempf, K., & Németh, A. (Eds.), Hidden Stories - the Life Reform Movements and Art (pp. 29-50). Berlin et. al.: Peter Lang International Academic Publishers. doi: 10.3726/b16794
Németh. A. (1987). Weszely Ödön és a Népművelés. [Ödön Weszely and the Folk Education]. Budapesti Nevelő, 11, 21-28.
Németh, A., & Garai, I. (2019). Disciplinary Changes in the Hungarian Pädagogik from the second half of the 19th century to the collapse of Stalinist-type dictatorship. In Kudláčová, B., & Rajský, A. (Eds.), Education and “Pädagogik”– Philosophical and Historical Reflections : Central, Southern and South-Eastern Europe (pp. 2010-229.). Berlin: Peter Lang.
Németh, A., & Pukánszky, B. (1999). Magyar reformpedagógiai törekvések a XX. század első felében. [Hungarian reform pedagogy efforts in the first half of the 20th century] Magyar Pedagógia [Hungaryan Pedagogy], 99, 245-262.
Németh, A., & Pukánszky, B. (2019): Life reform efforts in the Austro-Hungarian monarchy and their impact on Hungarian cultural and pedagogical reforms. Paedagogica Historica, 1-18. doi: 10.1080/00309230.2019.1586736
Oelkers, J. (1989). Reformpädagogik – eine kritische Dogmengeschichte. Weinheim, München.
Peters, U. (2005). Esoterik. Köln: DuMont.
Pukánszky, B. (2002). Reformpedagógia Szegeden a két világháború között. [Reform pedagogy in Szeged between the two world wars]. In Németh, A. (Ed.), Reformpedagógia-történeti tanulmányok [Studies on the history of reform pedagogy] (pp. 101-120). Budapest: Osiris.
Rajnai J. (2002). A Montessori pedagógia fogadtatása a harmincas évek hazai pedagógiai sajtójában [The reception of the Montessori pedagogy in the Hungarian pedagogical press of the thirties]. In Németh, A. (Ed.), Reformpedagógia-történeti tanulmányok. [Studies on the history of reform pedagogy] (pp. 121-136). Budapest: Osiris.
Ritoók E. (1993). A szellem kalandorai [Spiritual adventurers]. Budapest: Pesti Szalon.
Scholz, J. J. (2002). «Haben wir die Jugend, so haben wir die Zukunft». Die Obstbausiedlung Eden/Oranienburg als alternatives Gesellschafts- und Erziehungswerk. Berlin.
Skiera E. (2006). Über den Zusammenhang der Lebensreform und Reformpädagogik. In Skiera, E., Németh A., & Mikonya Gy. (Eds.), Reformpadagogik und Lebensreform in Mitteleuropa – Ursprünge, Ausprägung und Richtungen (pp. 22-47). Budapest: Gondolat Kiadó.
Skiera, E. (2003). Reformpädagogik in Geschichte und Gegenwart. Eine kritische Einführung. München und Wien.
Skiera, E. (2017). Lebensreform und Reformpädagogik. In Idel, T. S., & Ulrich, H. (Eds.), Handbuch Reformpädagogik (pp. 46-59). Weinheim, Basel: Beltz.
Stichweh, R. (1994). Wissenschaft, Universität, Professionen. Frankfurt am Main: Suhrkamp.
Szabadi J. (1978). Lesznai Anna, a festő és az iparművész [Anna Lesznai, painter and industrial artist]. In Gergyely, T. (Ed.), Lesznai Képeskönyv. [Lesznai Picture Book]. Budapest: Corvina.
Tarjányi E. (2002). A szellem örvényében [In the swirl of the spirit]. Budapest: Universitas.
Tenorth, H.-E., & Horn, K.-P. (2001). Erziehungswissenschaft in Deutschland in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts. In Horn, K.-P., Németh, A., Pukánszky, B., & Tenorth, H.-E. (Eds.), Erziehungswissenschaft in Mitteleuropa. Aufklärerische Traditionen – deutscher Einfluß – nationale Eigenständigkeit (pp. 176-191). Budapest: Osiris.
Tenorth, H.-E. (1992). Verbesserung des Argumentierens in der Pädagogik durch Argumentationsanalysen. In Paschen, H., & Wigger, L. (Eds.), Pädagogisches Argumentieren (pp. 357-375). Weinheim: Deutscher Studien Verlag.
Vámosi Nagy, I. (1993): A kissvábhegyi Waldorf-iskola [The Waldorf School of Kissvábhegy] 1926-1933. I. Országépítő, 2.
Wolbert, K. (2001). Die Lebensreform. Anträge zur Debatte. In Buchholz Kai et al. (Eds.), Die Lebensreform. Entwürfe zur Neugestaltung von Leben. Band 1 (pp. 13-24). Darmstadt: Häusser Verlag.
Zaletnyik. Z., & Repiszky, T. (Eds.) (2012). A gyógyító mozgás művésze - Madzsar Alice emlékének [The art of healing movement – for the memory of Alice Madzsar]. Budapest: Semmelweis Publishing House and Multimedia Studio.
