Learning Languages among Aristocrats in Hungary (1867-1918)
DOI:
https://doi.org/10.14516/ete.358Keywords:
language instruction, language policy, upper class, Hungary, contemporary historyAbstract
In the present study, by means of private letters, memoirs, as well as school registry forms, we focus on aristocratic children’s language education: what languages did they study, with whom did they study them, with what methods and for what purpose – whether at home or in school. After 1867, the aristocracy retained its multilingual facility. The daughters of the family typically continued studying at home, guided by foreign governesses and Hungarian home tutors. Besides Hungarian, they usually acquired three languages (French, German, English) to a proficient level, by help of a method that placed the emphasis on speaking. The boys’ language studies progressed in a similar way, the difference being that they were more likely to study in public schools – abroad or in Hungary. Within the high society, the two most sought-after foreign institutions were the Theresianum in Vienna and the Jesuit secondary grammar school in Kalksburg. In these, the students had the chance to choose from among several classical and modern languages to study; moreover, however surprising it might seem at first glance, they also placed a great emphasis on nurturing the Hungarian language. Thus, by the time they reached adulthood, the daughters and sons of high nobility became polished speakers and readers of foreign languages, which, besides cultivating their international family relations, also helped them in keeping abreast on world events, as well as in literature and the sciences, not to mention – in the case of the boys – constituting an advantage in their career fields.
References
évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában. (1868). from http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5360.
évi XXX. törvénycikk a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről. (1883), from http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6108.
évi XXVII. törvénycikk a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanitók járandóságairól. (1907), from http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6966.
Apponyi, A. (1931). Élmények és emlékek Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
Bárdos, J. (2005). Élő nyelvtanítás-történet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Biró, Zs. H. (2004). Az olvasmány szerepe a középfokú német nyelvi oktatásban a 19. század végi Magyarországon. Magyar Pedagógia, 104(2), 143-164.
Braun, R. (1990). Konzeptionelle Bemerkungen zum Obenbleiben: Adel im 19. Jahrhundert. In Wehler, H-U. (Ed.) Europäischer Adel, 1750-1950. Göttingen: Vandenhoeck, Ruprecht, pp. 87-95.
Cieger, A. (2008). We are now the first people in Hungary. Count Andrássy’s Family and Friends through the Eyes of an English Governess. Hungarian Quarterly, 49(3), 133-142.
Conze, E. (2005). Niedergang und «Obenbleiben». In Conze, E. (Ed.) Kleines Lexikon des Adels: Titel, Throne, Traditionen. München: C.H. Beck, pp. 187-188.
Dobszay, T., & Fónagy, Z. (2005). A rendi társadalom utolsó évtizedei. In Gergely, A. (Ed.) Magyarország története a 19. században (pp. 57-124). Budapest: Osiris Kiadó.
Dobszay, T., & Fónagy, Z. (2005). Magyarország társadalma a 19. század második felében. In Gergely, A. (Ed.) Magyarország története a 19. században (pp. 397-459). Budapest: Osiris Kiadó.
Eine Kalksburger Kolonie in Ungarn (1908). Kalksburger Korrespondenz, 23(61), (Juli 1908), p. 24.
Fónagy, Z. (2011). Fa és gyümölcse. Adalékok Batthyány Lajos bécsi tanulóéveihez. In Deák, Á. & Völgyesi, O. (Eds.). História mezején: a 19. század emlékezete: tanulmányok Pajkossy Gábor tiszteletére (pp. 113-126). Szeged: Csongrád Megyei Levéltár.
Franke, Ch. (2004). Der bayerische und sächsische Adel im 19. und 20. Jahrhunderdt: Soziales Verhalten und soziale Strukturen. In Schulz, G. & Denzel, M. A. (Eds.) Deutscher Adel im 19. und 20. Jahrhundert: Bündiger Forschungen zur Sozialgeschichte 2002 und 2003. (Deute Führungsschichten in der Neuzeit, 26.) St. Katharinen: Scripta Mercaturae Verlag, pp. 319-349.
Funck, M., & Malinowski, S. (1999). «Charakter ist alles!» Erziehungsideale und Erziehungspraktiken in deutschen Adelsfamilien des 19. und 20. Jahrhunderts. Jahrbuch für historische Bildungsforschung, 6, pp. 71-91.
Gemmel-Flischbach, M. & Manussi C. (Eds.) (1913). Album der k. k. Theresianischen Akademie (1746–1913). Wien: Verlag der k. k. Theresianischen Akademie.
Gudenus, J. J. (1990): A magyarországi főnemesség XX. századi geneológiája, I. Budapest: Natura.
Gudenus, J. J. (1993). A magyarországi főnemesség XX. századi geneológiája, II. Budapest: Tellér KFT.
Gudenus, J. J. (1998). A magyarországi főnemesség XX. századi geneológiája, IV. Budapest: Heraldika Kiadó.
Hecker, W. (2017). Egy elfeledett Széchényi: Gróf Széchényi Dénes élete és munkássága. Debrecen: IAT Kiadó.
Howatt, A. P. R., & Smith, Richard (2014). The History of Teaching English as a Foreign Language, from a British and European Perspective. Language and History 57 (1), pp. 75-95. doi: 10.1179/1759753614Z.00000000028.
Jahresbericht des Privat-Untergymnasiums der Gesellschaft Jesu in Kalksburg, (1894-1918), vol. 1893/94-1917/18. Kalksburg: Selbstverlage.
Jahresbericht über das Gymnasium der k. k. Theresianischen Akademie, (1869-1918), vol. 1868/69-1917/18. Wien: Verlag der k. k. Theresianischen Akademie.
Károlyi Mihányné (2011). Együtt a forradalomban. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Károlyi Széchényi, I. (2005). Kileng az inga. Egy arisztokrata festőnő életútja, bánatai és örömei. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó.
Károlyi, M. (2013). Hit, illúziók nélkül. Budapest: Európa Könykiadó.
Kökényesi, Zs. (2013). «A nemesi erények műhelye.« A Collegium Theresianum mint lovagi akadémia. Hadtörténelmi Közlemények 123 (1), pp. 134-148.
Kövér, Gy. (2006). Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. In Gyáni, G. & Kövér, Gy. Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig (pp. 11-186). Budapest: Gondolat.
Lekusch, V. (Ed.) (1918). Jahresbericht des Gymnasiums der k. k. Theresianischen Akademie in Wien. Erstattet am Schlusse des Schuljahres 1917/18. Wien: Verlag der k. k. Theresianischen Akademie.
Lieven, D. (1992). The aristocracy in Europe, 1815–1914. Basingstoke: Macmillan.
Marburg, S. & Matzerath, J. (2013): Vom Obenbleiben zum Zusammenbleiben: Der Wandel des Adels in der Moderne. In Schmitz, W. (Ed.) Adel in Schlesien und Mitteleuropa: Literatur und Kultur von der Frühen Neuzeit bis zur Gegenwart. München: Oldenburg Verlag, pp. 299-311.
Menyhárth, L. (Ed.) (1885). A Jézus-Társasági Kalocsai Érseki Főgymnasium értesítője az 1884–1885. iskolai évről. Kalocsa: (n. p.)
Menyhárth, L. (Ed.) (1886). A Jézus-Társasági Kalocsai Érseki Főgymnasium értesítője az 1885-1886. iskolai évről. Kalocsa: (n. p.)
Mitteis, H. (Ed.) (1872). Jahres-Bericht über das Gymnasium der k. k. Theresianischen Akademie in Wien für das Schuljahr 1871–72. Wien: Verlag der k. k. Theresianischen Akademie.
Munkácsi, E. (2010). A magyaros arisztokrata nevelés (1848–1867), Iskolakultúra, 20(10), 91-96.
Nagy, P. T. (1993). Nemzetiség és oktatás a dualizmuskori Magyarországon. Educatio, 2(2), 253-269.
O’Neill, C. (2019). Jesuit Education and the Irish Catholic Elite. Espacio, Tiempo y Educación,
(2), pp. 99-120. doi: http://dx.doi.org/10.14516/ete.290.
Odescalchi, E. (1987). Egy hercegnő emlékezik. Budapest: Gondolat.
Schmid, J-G. (2006). 150 Jahre Kollegium Kalksburg 1856–2006. Gymnasium, Realgymnasium und seit 1994 auch Volksschule. Eine Dokumentation über die katholische Privatschule und einseitige Jesuitenschule seit ihrer Gründung im Jahre 1856. Wien: Altkalksburger Club.
Schmitz, W. (2013): Adel in der Mitte Europas in der Neuzeit: Von der Sozialgeschichte zur Kulturgeschichte. In Schmitz, W. (Ed.) Adel in Schlesien und Mitteleuropa: Literatur und Kultur von der Frühen Neuzeit bis zur Gegenwart. München: Oldenburg Verlag, pp. 11-50.
Sinclair, A. (1969): Aristokraten im 20. Jahrhundert. Wien, Berlin: Paul Neff Verlag.
Solodyankina, O. (2017a). Cross-cultural closeness: Foreign governesses in the Russian empire, c. 1700–1850. In Ilmakunnas, J. & Rahikainen, M. & Vainio-Korhonen, K. (Eds.): Early Professional Women in Northern Europe, c. 1650–1850 (pp. 217-243). London, New York: Routledge,.
Solodyankina, O. (2017b). The Mediterranean region and the Mediterranean images in the activities of foreign tutors and governesses in the Russian Empir. Historia provinciae – the journal of regional history, 1(1), 5-23. doi: 10.23859/2587-8352-2017-1-1-1.
Stevens, M. E. (2007). Levelek az Andrássy-házból (1864-69). Budapest:
General Press.
Suttner, H. (Ed.) (1878). Jahres-Bericht über das Gymnasium der k. k. Theresianischen Akademie in Wien für das Schuljahr 1877–78. Wien: Verlag der k. k. Theresianischen Akademie.
Szalai, M. (2003): Ifjabb Andrássy Gyula élete és pályája. Budapest: MTA Történettudomány Intézete.
Theresianum (n.d.). Katolikus Lexikon, from http://lexikon.katolikus.hu/T/Theresianum.html.
Virág, I. (2013). A magyar arisztokrácia neveltetése (1790–1848). Eger: EKF Líceum Kiadó.
Wasson, E. (2006). Aristocracy and the Modern World. Basingstoke & New York: Palgrave Macmillan.
Ziwsa, K. (Ed.) (1985). Jahres-Bericht des Gymnasiums der k. k. Theresianischen Akademie in Wien veröffentlicht am Schlusse des Schuljahres 1895. Wien: Verlag der k. k. Theresianischen Akademie.
