The Historical Educational Research in Hungary. His History and Actual Position
DOI:
https://doi.org/10.14516/ete.2016.003.001.6Keywords:
history of education, history of historical educational research in Hungary, periods of development, major works, methodological debatesAbstract
The paper presents the field of history of education in Hungary, analysing the central periods in the development of historical educational research in Hungary since the 19th century. In the first period since the end of the 19th century the history of education has been adopted in Hungary too as a subject of instruction in teachers’ education. This subject of history of education, with its bibliography and literarature has built an acadmeic model which is operative still today. However, since the 1970s and 1980s the educational sciences have a research method, whic is more oriented towards social science. The historiography of educational research and writing in Hungary has been responsive to this international trends from the early 1990s. The second part of the paper is focused on an outline of the present state of the art and trends in the Hungarian development, with the main agents, important works, institutional contexts and methodological debates.
References
Bachmann-Medick, D. (2009). Cultural Turns. Reinbeck bei Hamburg: Rowolts Enzyklpädie.
Baska, G. (2010). Iskola, gyermek és tanítói ideál a 19–20. század fordulóján. (Schule, Kind und Lehrerideal an der Wende des 19. Jh.). Budapest: Gondolat.
Baska, G. (2010). Egy városi tanító életvilága a 19. század második feléből. (Das Lebenswelt eines ungarischen Volksschullehrer vom Mitte des 19. Jahrhunderts) Budapest: Gondolat Kiadó.
Baska, G., Nagy, M., & Szabolcs, É. (2001). Magyar Tanító, 1901. (Der ungarische Volksschullehrer 1900) Pécs: Iskolakultúra Könyvek.
Baska, G., Hegedüs, J., & Nóbik, A. (szerk.), (2013). A neveléstörténet változó arcai. (Die neue Trends der pädagogischen Historiographie) Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Becker, T. (1989). Academic tribes and terriories. Intellectual enquiry and the cultures of disciplines. Buckingsham: Open University Press.
Beke, L., Németh, A., & Vincze, G. (Szerk.). (2013). Mozdulat – magyar mozdulatművészet a korabeli társadalom és művészet tükrében. (Ungarische Bewegungskunst und Tanzpädagogik im Spiegel der gesellscahftlichen und kulturellen Umwälzungen). Budapest: Gondolat Kiadó.
Biró Zs. H., & Nagy, P. T. (2012). Bölcsészek és tanárok a 19-20. században. (Philologen und Gymnasiallehrer im 19. und 20. Jahrhundert) Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola.
Biró, Zs., & Pap, K. T. (Hrsg.). (2008). Neveléstörténet írás – posztmodern kihívások. (Padagogische Historiographhie in Postmodern). Budapest: Gondolat Kiadó.
Böhme, G., & Tenorth, H. - E. (1990). Einführung in die Historische Pädagogik. Darmstadt: Wissentschaftliche Buchgesellschaft.
Boreczky, Á. (2009). Majdnem száz év. - Boreczky Ágnes beszélget Méhes Verával. Budapest: Gondolat Kiadó.
Brezsnyánszky, L. (Hrsg). (2007). A «Debreceni Iskola» neveléstudomány-történeti vázlata. (Die Debrecener Schule der Erziehungswissenschaft). Budapest: Gondolat Kiadó.
Buchholz, K. et al. (Hrsg.). (2001). Die Lebensreform. Entwürfe zur Neugestaltung von Leben. Band 1. Darmstadt: Häusser Verlag.
Cohen, S., & Depaepe, M. (Eds). (1996). History of Education in the Postmodern Era. Paedagogica Historica, 32(2), 297-450.
Dapaepe, M. (2004). Die europäische Dimension in der pädagogischen Historiographie: Retorik und Realität. Zeitschrift für pädagogische Historiographe, 10(4), 3-9.
Depaepe, M., & Simon F. (1996). Paedagogica Historica: Lever or Miror in the Making of theHistory of Education. Paedagogica Historica, 32, 421-450.
Depaepe, M. (2003). What Kinds of History of Education may we Expert for the 21st Century. Paedagogica Historica, 29, 187-198.
Donáth, P. (2008). A magyar művelődés és tanítóképzés történetéből, 1868-1958. (Kapitel aus ger Geschichte der ungarischen Grundschullehrerbildung). Budapest:Trezor Kiadó.
Donáth, P. (2008a). Oktatáspolitika és tanítóképzés Magyarországon, 1945-1960. (Bildungspolitik und Volksschullehrerbildung in Ungarn). Budapest: Trezor Kiadó.
Fuchs, E. (2010). Historische Bildungsforschung in internationaler Perspektive: Geschichte – Stand – Perspektiven. Zeitschrift für Padagogik, 56(5), 703-724.
Golnhofer, E. (2004). Hazai pedagógiai nézetek 1945-1949. (Gie padagogische Richtungen und Ideen in Ungarn von 1945 bis 1949). Pécs: Iskolakultúra Könyvek.
Golnhofer, E, & Szabolcs, É. (2005). Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. (Kindheit, Gesichtspunkten und Narrtiven). Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Golnhofer, E., & Szabolcs, É. (Hrsg.). (2009). Iskola és történeti emlékezet. Egy 1947-48-ban született iskolai ankét. (Schule und das historische Gedächtniss). Budapest: Gondolat Kiadó.
Hegedüs, J. (2010). Gyermeksorsok, életutak a javítóintézeti világból. Kinderschicksalen in den Fürsorgeanstalten). Budapest: Gondolat.
Hegedüs, J., Németh, A., & Szabó, Z. A. (Szerk.). (2013). Új historiográfiai, elméleti megközelítések és metodológiai eljárások a pedagógiatörténetben. (Neue theoretischen und methodologischen Trends in der Historiographie der historischen Pädagogik) Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Heidenreich, H. (1999). Berufkonstruktion und Professionalisierung. Ertrage der soziologischen Forschungen In Appel, H. J, Horn, K. P., Lundgreen, P., & Sandfuchs, U. (Hrsg.), Professionalisierung pädagogischen Berufe im historischen Prozess (pp. 35-58). Bad Heilbrunn: Klinkhardt.
Heinemann, M. (Hrsg.). (1979). Die historische Pädagogik in Europa und den USA. Stuttgart: Historische Kommission der Deutschen Gesellschaft für Erziehungswissenschaft.
Hopfner, J., Németh, A., & Szabolcs, É. (Hrsg). (2009). Kindheit - Schule- Erziehungswissenschaft in Mitteleuropa 1948-2008. Frankfurt am Main: Peter Lang.
Hopfner, J., & Németh, A. (Hrsg.). (2008). Pädagogische und kulturelle Strömungen in der k.u.k. Monarchie. Frankfurt am Main: Peter Lang.
Horn, K.-P., Németh, A., Pukánszky, B., & Tenorth, H.-E. (Hrsg.). (2001). Erziehungswissenschaft in Mitteleuropa. Budapest: Osiris.
Horn, K.-P. (2004). Historische Erziehungswissenschaft – Ein (Rück-)Blick auf die Literatur 2003. EWR, 3(3). (Veröffentlicht am 02. 06. 2004), URL: http://www.klinkhardt.de/ewr/ueberblick2003.html
Karády, V. (1997). Felekezeti egyenlőtlenségek és iskolarendszer. Történeti-szociológiai tanulmányok. (Konfessionelle Ungleichheit und das Schulwesen). Budapest:Replika-könyvek.
Karády V., & Nagy, P., T (2012). Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon. Schulkarrier, Intelligenz und Wissenschaft in Ungarn im 19. und 20. Jahrhundert). Budapest:Wesley János Lelkészképző Főiskola.
Karády, V. (2000). Zsidóság és társadalmi egyenlőtlenségek (1867-1945). Történeti-szociológiai tanulmányok. (Judentum und gesellschaftliche Ungleichheiten). Budapest: Replika könyvek.
Kelemen E. (2007). A tanító a történelem sodrában. (Volksschullehrer in den Strömungen der Geschichte). Pécs: Iskolakultúra Könyvek.
Kereszty, O. (2011). «A Nő és a Társadalom» a nők művelődéséért (1907-1913). (Zeitschrift Frau und Gesellschaft für die Frauenbildung). Budapest: Magyar Tudománytörténeti Intézet.
Kereszty, O. (2010). Nőnevelés és nemzetépítés Magyarországon (1867-1918). Frauenerziehung und Nationalstaatsbau in Ungarn). Sopron: Novum.
Kéri, K. (2001). Bevezetés a neveléstörténeti kutatásokba. (Einführung in die historische pädagogischen Forschungen). Budapest: Műszaki Kiadó.
Kéri, K. (2002). Nevelésügy a középkori iszlámban. (Erziehung im mittelalterlichen Islam). Pécs: Iskolakultúra Könyvek.
Kéri, K. (2003). Holdarcú, karcsú ciprusok. Nők a középkori iszlámban. (Frauen im mittelalterlichen Islam). Budapest: TEXTerebess.
Kéri, K. (2008). Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867-1914. (Die Frauen in Ungarn in der Zeit des Dualismus). Pécs: Pro Pannonia Kiadó.
Kéri, K. (2010). Allah bölcsessége. Bevezetés az iszlám nevelés- és művelődéstörténetébe. (Historische Einführung in das islamischenBildungswesen). Pécs: Pro Pannonia Kiadó.
Kéri, K. (2015). Női élet, lánynevelés az újkorban. (Frauenleben und Mädchenerziehung in der Neuzeit). Budapest: Gondolat Kiadó, Budapest.
Ladányi, A. (2008). A középiskolai tanárképzés története. (die Geschichte der Mittelschullehrer-bildung). Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
Lundgreen, P. (1999). Berufkonstruktion und Professionalisierung in historischer Prozess. In Appel, H. J, Horn, K. P., Lundgreen, P., & Sandfuchs, U. (Hrsg.), Professionalisierung pädagogischen Berufe im historischen Prozess (pp. 19-34). Bad Heilbrunn: Klinkhardt.
Matthies, A.-L., & Skiera, E. (Szerk.). (2010). Finnország oktatási rendszere. (Das finnische Bildungswesen). Budapest: Gondolat Kiadó.
Mikonya, Gy. (2003). Kiút vagy tévút? Reformpedagógiai újítások a német internátusi nevelésben. (Reformpädagogische Erneuerung der deutschen Lanerziehungsheime). Budapest: Eötvös József. Kiadó.
Mikonya, Gy. (2008). Rend a rendetlenségben avagy a szabadság útvesztői. (Anarchistische Erziehungsbewegungen). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Mikonya, Gy. (Szerk.). (2012). A pedagógusképzés törvényi szabályozása (1917-1945). (Geschichte der gesetzlichen Regelung der ungarischen Lehrerbildung). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Nagy, P. T. (2010). Utak felfelé. Oktatás és társadalmi mobilitás a 19-20. századi Magyarországon. (Schulunterricht und gesellscahftliche Mobilität in Ungarn im 19. und 20. Jahrhundert). Budapest: Új Mandátum.
Németh, A. (1996). A reformpedagógai múltja és jelene. (Die Vergangenheit und die Gegenwart der Reformpädagogik). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Németh, A. (2002). A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete. (Die Entwicklungsgeschichte der ungarischen Erziehungswissenschaft). Budapest: Osiris Kiadó.
Németh, A. (Szerk.). (2004). A szellemtudományi pedagógia magyar recepciója. (Die ungarische Rezeption der geisteswissenschaftlichen Padagogik). Budapest: Gondolat Kiadó.
Németh, A. (2005). A magyar neveléstudomány tudománytörténete (Die Wissenscahftsgeschichte der ungarischen Erziehunswissenschaft). Budapest: Gondolat Kiadó.
Németh, A. (2005). A magyar pedagógia tudománytörténete. (Die Wissenscahftsgeschichte der ungarischen Pädagogik). Budapest: Gondolat Kiadó.
Németh, A. (2006). The relationship between educational science at the universities and educational movements influenced by «new education» outside academia. In Hofstetter, R., & Schneuwly, B. (Eds.), Passion, Fusion, Tension. New Education and Educational sciences (pp. 169-190). Bern: Peter Lang.
Németh, A. (2006). Die Universitätspädagogik und Milde Rezeption in Ungarn in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. In Breinbauer, I. M., Grimm, G., & Jäggle, M. (Hrsg.), Milde revisited. Vincenz Eduard Mildes pädagogisches Wirken aus der Sicht der modernen Erziehungswissenschaft (pp. 143-163). Wien: Lit Verlag.
Németh, A. (2007). Die Philanthropismus- und Rochowrezeption in Ungarn. In: Schmitt, H.-Horlacher, R.-Tröhler, D. (Hrsg.): Pädagogische Volksaufklärung im 18. Jahrhundert im eurpäischen Kontext: Rochow und Pestalozzi im Vergleich. Bern, Stuttgart, Wien: Haupt Verlag, pp. 198-217.,
Németh, A. (2010). Emberi idővilágok – pedagógiai megközelítések. (Menchliche Zeitwelten – pädagogische Annäherungen). Budapest: Gondolat Kiadó.
Németh, A. (2012). Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775-1945. – nemzeti fejlődési trendek, nemzetközi recepciós hatások. (Geschichte der ungarischen Lehrerbildung und des pädagogischen Fachwissens). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Németh, A., & Biró, Zs. H. (Szerk.). (2009). A magyar neveléstudomány a 20. század második felében. (Die ungarische Erziehungswissenschaft in der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts). Budapest: Gondolat Kiadó.
Németh, A., Mikonya, Gy., & Skiera, E. (Szerk.). (2005). Reformpedagógia és életreform. (Reformpädagogik und Lebensreform). Budapest: Gondolat.
Németh, A., & Pirka, V. (Hrsg.). (2010). Pädagogische und kulturelle Strömungen in der k.u.k. Monarchie II. Beiheft. Neveléstörténet, 7(1-2), 1- 161.
Németh, A., & Pirka, V. (Szerk.). (2013). Az életreform és reformpedagógia – recepciós és intézményesülési folyamatok a 20. század első felében. (Reformpädagogik und Lbenreform – ihre Institutionalisierungs- und Rezeptionsprozesse in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts). Budapest: Gondolat Kiadó.
Németh, A., Pukánszky, B., & Pirka, V. (Szerk). (2014). Továbbélő utópiák. (Weiterlebende Utopien). Budapest: Gondolat Kiadó.
Németh, A., & Skiera, E. (1999). Reformpedagógia és az iskola reformja. (Reformpädagogik und die Reform der Schule). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Németh, A., & Skiera, E. (Hrsg.). Lehrerbildung in Europa – Geschichte, Struktur und Reform. Frankfurt am Main: Lang Verlag.
Németh, A., & Szabolcs, É. (2001). A neveléstörténeti kutatások főbb nemzetközi tendenciái, új kutatási módszerei és eredményei. (Neue internationalen Tendenzen und Forschungsmethoden der historischen Pädagogik). In Báthory Z., & Falus I. (Szerk.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből (pp. 46-76). Budapest: Osiris Kiadó.
Németh, A., & Tenorth, H.-E. (Szerk.). (2000). Neveléstudomány-történeti Tanulmányok (Abhandlungen in der Disziplingeschichte der Erziehungswissenschaft). Budapest: Osiris.
Nietzsche, F. (1989). A történelem hasznáról és káráról. Budapest: Akadémia Kiadó.
Oelkers, J. (1999). Die Geschichte der Pädagogik und ihre Probleme. Zeitschrift für Pädagogik, 45(4), 462-483.
Prondczynsky, A. (1999) Die Pädagogik und ihre Historiographie. Zeitschrift für Pädagogik, 45(4), 485-504.
Pukánszky, B. (2006). A nőnevelés évezredei. Fejezetek a lányok nevelésének történetéből (Die Jahrtausenden der Frauenerziehung). Budapest: Gondolat Kiadó..
Pukánszky, B. (2001). A gyermekkor története. (Geschichte der Kindheit). Budapest: Műszaki Könyvkiadó.
Pukánszky, B. (2003). (Szerk.). Két évszázad gyermekei: A tizenkilencedik-huszadik század gyermekkorának története. (Die Kindheitsgeschichte des 19. und 20. Jahrhunderts). Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Pukánszky, B. (2005). A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben. (Das Bild des Kindes in den pädagogischen Lehrbücher im 19. Jahrhundert). Pécs: Iskolakultúra Könyvek.
Pukánszky, B. (2014). Iskola és pedagógusképzés. (Schule und Lehrerbildung). Budapest: Gondolat.
Pukánszky, B. (2014a). A magyar iskolatörténet és a pedagógusképzés paradigmái. (Ungarische Schulgeschichte und die Paradigmen der Lehrerbildung). Komárno: Sely János Egyetem.
Pukánszky, B. (Szerk) (2008). A neveléstörténet-írás új útjai. (Neue Wege in der Historiographie der Historischen Pädagogik) Budapest: Gondolat Kiadó.
Rébay, M. (2009). Leány-középiskolák Magyarországon és a német nyelvű országokban: A jogi szabályozás az 1870-es évektől 1945-ig. (Die Mädchenmittelschule in Ungarn und in den deutschsprahcigen Länder). Budapest: Új Mandátum Kiadó.
Rüegg, W., & Sedlak, J. (2010). Die Hochschultrager. In Rüegg, W. (Hrsg.), Geschichte der Universität in Europa. Band IV: Vom Zweiten Weltkrieg bis zum Ende des Zwanzigsten Jahrhunderts (pp. 79-119). München: Beck Verlag.
Sáska, G. (2011). Új társadalomhoz új embert és új pedagógiát!: A XX. századi egyenlőségpárti és antikapitalista pedagógiákról. (Zur neuen Gesellscahft soll man ein neuer Mensch und eine neue Pädagogik). Budapest: Gondolat Kiadó.
Schuh, J., Tenorth, H.-E., & Walter, N. (2010). Historische Bildungsforschung – Innovation und Selbsreflexion. Zeitschrift für Pädagogik, 56(5), 643-647.
Skiera, E., Németh, A., & Mikonya, Gy. (Hrsg.). (2006). Reformpädagogik und Lebensreform in Mitteleuropa. Budapest: Gondolat.
Skiera, E., Németh, A., & Mikonya, Gy. (2006). (Hrsg.). Reformpädagogik und Lebensreform in Mitteleuropa. Budapest: Gondolat Kiadó.
Somogyvári, L., Bús É., & Géczi J. (Hrsg.). (2015). Ikonográfia a neveléstörténet-írásban: pedagógiai életképek a hatvanas évekből. (Ikonographie in der historischen Pädagogik). Budapest: Gondolat Kiadó.
Stichweh, R. (1994). Wissenschaft, Universität, Professionen. Frankfurt am Main: Suhrkamp.
Szabolcs, É. (2010). Gyermekből tanuló. Az iskolás gyermek 1868–1906. (Aus Kind Schüler). Budapest: Gondolat.
Szabolcs, É. (Szerk.). (2009). Ifjúkorok, gyermekvilágok. (Jugendalter und Kinderwelten). Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Szabolcs, É. (Szerk.). (2007). Milyen a gyerekcigány? (Wie ist das Romakind?). Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Szabolcs, É. (2001). Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.
Szabolcs, É. (1999). Tartalomelemzés a gyermekkép történeti kutatásában. Gyermekkép Magyarországon 1867-1890. (Die Rolle der qualitativen Inhaltanalyse in der Kinheitsforschung). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Tenorth, H.-E. (1996). Lob des Handwerks, Kritik der Theory- Zur Lage der pädagogischen Historiographie in Deutschland. Paedagogica Historica, 32(2), 343-361.
Tenorth, H.-E. (2003). Klassiker der Pädagogik – Gestalt und Funktion einer unentbehrlichen Gattung. In Tenorth, H.-E. (Hrsg.), Klassiker der Pädagogik. Erster Band von Erasmus bis Helene Lang. München: Beck Verlag.
Tenorth, H.-E. (2010). Histrorische Bildungforschung. In Tippelt, R., & Schmidt, B. (Hrsg), Handbuch Bildungsforschung. 3. Auflage (pp. 135-154). Wiesbaden: VS Verlag.
Tészabó, J. (2003). A gyermekjáték a 19-20. század fordulóján. 8Kinderscpiel an der Wende des 19. und 20. Jahrhunderts Budapest: Pont Kiadó.
Tészabó, J. (2011). Játék-pedagógia, gyermek kultúra. (Spiel, Pädagogik und Kinderkultur). Budapest: Gondolat Kiadó.
Winkler, M. (1984). Ein geradezu klassischer Fall. Zur Traditionsstiftung in der Pädagogik durch Klassiker. In Horn, K.-P., & Wigger, L. (Hrsg.), Systematiken und Klassifikation in der Erziehungswissenschaft (pp. 141-168). Weinheim: UTB.
Wolbert, K. (2001). Die Lebensreform. Anträge zur Debatte. In Buchholz K. et al. (Hrsg.), Die Lebensreform. Entwürfe zur Neugestaltung von Leben. Band 1 (pp. 13-24). Darmstadt: Häusser Verlag.
Wolff, R. J. (1986). European Perspectives ont he History of Education. History of Education Quarterly, 26(2), 87-94.
