Feminization and professionalization in Hungary in the late 19th century. Women teachers in professional discourses in educational journals (1887-1891)
DOI:
https://doi.org/10.14516/ete.2017.004.001.172Keywords:
feminization, professionalization, professional discourses, educational journals, 19th centuryAbstract
Hungarian historians of education paid a considerable amount of attention to the history of women’s education in the last two decades. They investigated the history of women in general (Pukánszky, 2006) as well as their changing roles in the 19th century (Kéri, 2008). They explored, to give an example, some career-stories of 19th century female teachers (Hegedűs, 2003), women’s roles in Hungarian new education movements (Sztinkóné, 2005), or how university diplomas widened women’s social opportunities (Bíró, 2014). Some critiques (Thun, 2012) note though that these historical studies don’t draw on the results of feminist historiography. Another widely explored topic in Hungarian historiography of education has been the professionalization of teaching. The role women played in the professionalization, however, hasn’t been researched yet.
The aim of our research was to explore the «female side» of professionalization. Our research questions were whether women teachers participated in professional discourses, and if they did, in what extent were they in a position to shape them. We used educational journals as sources.
References
Albisetti, J. C. (1993). The feminization of teaching in the nineteenth century: a comparative perspective. History of Education, 22(3), 253-263. doi: 10.1080/0046760930220305
Anna A. J. (2003). Demonstration in Reading Instruction in Hungary: A Historical Analysis. In Shiel, G., & Dhálaigh, U. N. (Eds.), Other Ways of Seeing: Diversity in Language and Literacy. Proceedings of the 12th European Conference on Reading. Volume one (pp. 142-151). Dublin: Reading Association of Ireland.
Baska, G. (1998). A tanítóság hétköznapjai és ünnepei az 1896. év pedagógiai sajtója alapján. In Bábosik, I., & Széchy, É. (Eds.), Új tehetségek és kutatási eredmények a hazai neveléstudományban (pp. 23-31). Budapest: Pro Educatione Gentis Hungariae Alapítvány.
Baska, G. (2011). Iskola, gyermek és tanítói ideál a 19. és 20. század fordulóján. Budapest: Gondolat Kiadó.
Baska, G., Nagy. M., & Szabolcs, É. (2001). Magyar tanító, 1901. Pécs: Iskolakultúra Könyvek.
Bíró, Zs. H. (2014). A németszakos diploma szerepe a nők érvényesülésében 1895 és 1945 között. In Fizel, N., & Nóbik, A. (Ed.), Ünnepi tanulmányok Pukánszky Béla tiszteletére (pp. 11-34). Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Bourdieu, P. (1989). Social space and symbolic power. Sociological Theory, 7(1), 14-25. doi: 10.2307/202060
Buzogány, M. (1890). A nők helyzete Finnországban. Nemzeti Nőnevelés, 11(4), 237-243.
Carter, P. A. (2002). Everybody’s paid but the teacher: The teaching profession and the women’s movement. New York: Teachers College Press.
Clifford, G. J. (2014). Those Good Gertrudes: A social history of women teachers in America. Baltimore: Johns Hopkins University Press.
Czukrász, R. (1890). Szépírás-minták a népiskolában. Család és Iskola, 16(na), 89-90.
Czukrász, R. T. (1899). Phonomimikai előgyakorlatok az olvasás és írás tanításához. Budapest: Nagel.
Czukrász, R. T. (1903). A magyar gyermek első könyve. Budapest: Lampel.
Czukrász, R. T. (1934). A fonomimikai módszer Magyarországon. Budapest: Lampel.
De Gabriel, N. (2014). The entrance of women into the teaching profession in Spain (1855-1940). History of Education, 43(3), 334-354. doi: 10.1080/0046760x.2014.896050
Donáth P. (2008a). A magyar művelődés és tanítóképzés történetéből, 1868-1958. Budapest: Trezor Kiadó.
Donáth P. (2008b). Oktatáspolitika és tanítóképzés Magyarországon, 1945-1960. Budapest: Trezor Kiadó.
Essen, M. V. (1999). Strategies of women teachers 1860–1920: feminization in Dutch elementary and secondary schools from a comparative perspective. History of Education, 28(4), 413-433. doi: 10.1080/004676099284546
Fónai, M., & Dusa, Á. R. (2014). A tanárok presztízsének és társadalmi státuszának változásai a kilencvenes és a kétezres években. Iskolakultúra, 24(6), 41-49.
Guildford, J. (1992). «Separate Spheres»: The Feminization of Public School Teaching in Nova Scotia, 1838-1880. Acadiensis, 22(1), 44-64.
Hegedűs, J. (2003). Tanítónői karriertörténetek a dualizmus korában. Iskolakultúra, 23(3), 42-52.
Hegedűs, J., & Szabolcs, É. (2010). Constructing normal/abnormal children in educational journals in Hungary 1868–1914. In Nóbik, A., & Pukánszky B. (Eds.), Normalität, Abnormalität und Devianz (pp. 237-246). Frankfurt am Main: Peter Lang.
Kékes Szabó, M. (2003). A tanítóképzés kritikus pontjai a dualizmus időszakában. Iskolakultúra, 13(3), 17-24.
Kelemen, E. (2007). A tanító a történelem sodrában. Pécs: Iskolakultúra Könyvek.
Kelleher, F. (2011). Women and the Teaching Profession. Exploring the Feminisation Debate. London, Paris: Commonwealth Secretariat, Unesco.
Kereszty, O. (2011). A munkavállalás rekonstruált diskurzusai a feminista mozgalom hivatalos folyóiratában. Magiszter, 9(3), 86-97.
Kéri, K. (2008). Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867-1914. Pécs: Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
Komáromy, L. (1890). Népoktatásunk állapota 1888-89-ben. II. Nemzeti Nőnevelés, 18(na.), 75-78.
Kovács, E. (2015). A pedagógushallgatók pályaképének és eredményességének jellemzői a Magyarország – Románia – Ukrajna határmenti régióban. In Kozma, T., Kiss, V. Á., Jancsák, Cs, & Kéri, K. (Eds.), Tanárképzés és oktatáskutatás (pp. 445-456). Debrecen: Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA).
Loutfi, A. (2006). Stetina, Ilona (Mrs Gyula Sebestyén) (1855-1932). In. Francisca de Haan, Krassimira Daskalova, Anna Loutfi (Ed.), A Biographical Dictionary of Women’s Movements and Feminisms. Central, Eastern, and South Eastern Europe, 19th and 20th Centuries (pp. 539-543). Budapest: Central European University Press.
N. Tóth, Á. (2014): Mérföldkövek a pedagógussá válás folyamatában - empirikus kutatás a Nyugat-magyarországi Egyetemen végzett pedagógusok körében. Magyar Pedagógia, 114(1), pp. 25-48.
Nagy, M. (2001). A tanítóság a századelőn, a statisztikai adatok tükrében. In Baska, G., Nagy, M. & Szabolcs, É. (Eds.), Magyar tanító, 1901. Pécs: Iskolakultúra Könyvek. pp. 11-37.
Nemessányi, A. (1890). Néhány szó a tanítónő munkájáról s díjazásáról. Felső Nép- és Polgári Iskolai Közlöny, 278-289.
Németh, A. (2000). Nemzetközi tudományfejlődési és recepciós tendenciák a század első hazai pedagógiai lexikonjaiban. Magyar Pedagógia, 100(2), 187-207.
Németh, A. (2005). A magyar pedagógus professzió kialakulásának előtörténete a 18. században és a 19. század első felében. Pedagógusképzés, 3(2), 7-32.
Németh, A. (2007). A modern középiskolai tanári és tanítói szakmai tudástartalmak kibontakozásának történeti folyamatai. Pedagógusképzés, 5(1-2), 5-25.
Németh, A. (2008). A néptanítói tudás konstrukciója Az elemi népoktatás enciklopédiájában (1911-1915). Iskolakultúra, 18(5-6), 86-102.
Németh, A. (2013). A néptanítói szakismeretek konstrukciós folyamatai a 20. század elején – a Néptanítók Enciklopédiája példája alapján (1911-1915). Magyar Pedagógia, 113(2), 101-118.
Neszt, J. (2010). A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei. Educatio, 19(2), 315-321.
Nóbik, A. (2000) A reformpedagógia fogadtatása a 19. századi Kolozsváron. In Dombi, A., & Oláh János (Eds.). Pedagógiai célkitűzések a XIX. század pedagógiájában (pp. 181-189). Gyula: APC–Stúdió.
Nóbik, A. (2006). Népiskolai tanítóság a 19. századi neveléstörténeti tankönyvek tükrében. Iskolakultúra, 16(4), 41-48.
Nóbik, A. (2014). A dualizmus-kori pedagógiai közélet jellemzői a Család és Iskola példáján In Fizel, N., & Nóbik, A. (Eds.), Ünnepi tanulmányok a 60 éves Pukánszky Béla tiszteletére (pp. 189-206). Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Pukánszky, B. (2005). A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben. Pécs: Iskolakultúra Könyvek.
Pukánszky, B. (2006). A nőnevelés évezredei. Budapest: Gondolat.
Sager, E. W. (2007). Women Teachers in Canada, 1881-1901: Revisiting the «Feminization» of an Occupation. The Canadian Historical Review, 88(2), 201-236.
Strober, M. H., & Lanford, A. G. (1986). The Feminization of Public School Teaching: Cross-Sectional Analysis, 1850-1880. Signs: Journal of Women in Culture and Society, 11(2), 212-235. doi: 10.1086/494217
Szabolcs, É. (2002). A gyermektanulmányi szemléletmód megjelenése a Magyar pedagógiai sajtóban. Iskolakultúra, 23(3), 33-38.
Szabolcs, É. (2011) Gyermekből tanuló. Az iskolás gyermek 1868-1906. Budapest: Gondolat Kiadó.
Szakál, J (1934). A magyar tanítóképzés története. Budapest: Hollósy János Könyvnyomtató.
Sztrinkóné, N. I. (2005). A női szerep változásai és a reformpedagógia. Iskolakultúra, 25(2), 63-68.
Szűcs, K. (2012). A gyászjelentések pedagógiai vetületei. In Kozma, T. & Perjés I. (Eds.), Új kutatások a neveléstudományokban (pp. 155-171). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Thun, É. (2012). A magyarországi nőnevelés-történet fő kérdései feminista- és pedagógiai historiográfiai szempontból vizsgálva. In. Garaczi, I. (Ed.), Érték és sors: nemzetpolitika, kulturális örökség, identitás (pp. 353-370). Veszprém: Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány.
Trouvé‐Finding, S. (2005). Teaching as a woman’s job: the impact of the admission of women to elementary teaching in England and France in the late nineteenth and early twentieth centuries. History of Education, 34(5), pp. 483-496. doi: 10.1080/00467600500220689
